Rendkívüli év volt a 2021-es: az állam több mint 5000 milliárd forinttal nyújtózkodott túl a bevételein, amelyek valósággal felrobbantak az eredeti tervekhez képest, hiszen soha nem látott növekedést produkált a gazdaság tavaly. A kormány azonban könnyedén elköltötte az év közben keletkező plusz összegeket, sőt. Cikkünk első részében azt mutatjuk be, hogy mégis honnan volt ennyi pénz az államkasszában.
Hétfőn lezajlott az eurózóna pénzügyminisztereinek első egyeztetése az EU-s fiskális szabályok megváltoztatásáról, amely nagy hatással lesz az EU gazdasági növekedésére a következő években. Az elmúlt napokban a korábbi merev álláspontok sokat közeledtek egymáshoz.
Sem Donald Trump, sem Joe Biden kormánya nem sajnálta a pénzt válságkezelésre, amelynek a gyors gazdasági visszapattanás mellett 10% feletti költségvetési hiány lett az eredménye az Egyesült Államokban. A válság éveinek fiskális politikája nyilvánvalóan fenntarthatatlan, de nagy kérdés, hogy a költekezésre egyébként is hajlamosabb demokrata vezetés mellett milyen ütemű mérséklődésre számíthatunk az amerikai fiskális politikában. A Fitch Solutions elemzésében a kilátásokat és az eddigi fejleményeket figyelembe véve tett előrejelzést az amerikai költségvetési- és államadósság-pályáról.
2021-ben az államháztartás központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes tavalyi éves hiányadatot. Ennél magasabb éves pénzforgalmi deficitre egyetlen egyszer volt példa: a koronavírus-járvány és az általa kiváltott válság kirobbanásának évében (2020-ban). Most viszont úgy jött össze 2021-ben ez a hatalmas hiány, hogy a magyar gazdaság rekordsebességgel, 6,4%-kal szárnyalhatott tavaly (az előzetes becslések szerint).
Az árszabályozásokra, az állam szabályozói szerepének erősödésére a lakosságot ért negatív költségsokkok miatt van szükség – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint a kamatstop ideje alatt a lakosságnak érdemes fix kamatozásúra váltani a hiteleit, a vállalati hitelpiac 2022 második felére várható kiszáradását pedig felújított jegybanki hitelprogramokkal lenne szükséges megakadályozni.
Az előzetes adatok szerint 1570 milliárd forint, a GDP 3,9%-a volt a kormányzati szektor hiánya 2021 első három negyedévében, a harmadik negyedévben 4,6% volt a deficit, ilyen magas hiányra 2011 óta nem volt példa. Ez azt is jelenti, hogy az év utolsó három hónapjában hatalmas hiányt engedhetett meg magának a kormány.
Magasabb GDP-növekedés, brutális fogyasztási kiadásbővülés, jobb bérnövekedés, erősebb exportkilátások, gyorsabb államadósság-lefaragás. Eközben viszont lassabb költségvetési hiánycsökkentés, magasabb büdzsé biztonsági tartalékok, és lassabb ütemű inflációcsökkenés - nagyjából így foglalható össze röviden a Pénzügyminisztérium szokás szerint év végén megjelenő, szerdán közzétett előrejelzése. Bemutatjuk, mi vár a magyar gazdaságra a kormány frissített prognózisa alapján. Azt érdemes kiemelni, hogy a költségvetés központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 5300 milliárd forint felett lesz, ami egészen elképesztő, tekintettel arra, hogy rég látott GDP-növekedés is segítette a büdzsét.
A kormány 2021 végén sem tesz eleget az Államháztartásról szóló törvényben előírt egyik kötelezettségének, mivel a kedd este megjelent közlönyben található kormányrendelettel mentesíti magát ez alól. Nevezetesen: nem fogja nyilvánosságra hozni egyedi határozatában december 31-ig a következő 3 évre vonatkozó költségvetési-, valamint államadósság-kitekintését. Pedig pont most lenne nagyon fontos látni ezeket a számokat, a 2022-es költségvetés ugyanis a nyár óta hozott új lépések nyomán gyakorlatilag már nem létezik, csak papíron.
A Pénzügyminisztérium szerda esti közleménye után nem sokkal a közlönyben meg is jelent a kormány határozata, hogy a 2022-es költségvetésben hol húzza szorosabbra a nadrágszíjat a kabinet annak érdekében, hogy legalább (!) 755 milliárd forintnyi kiadást megspóroljon. Konkrétan 17 költségvetési sort érint a kiadáscsökkentési intézkedés, ami meglehetősen magas szám és - ha csak átmenetileg is, de - több területet érzékenyen érinthet, például az Egészséges Budapest Program teljes jövő évi keretét elvette most a kormány. A határozat másik érdekes része, hogy 150 milliárd forintnyi döntés még hiányzik, egyelőre még csak ígéret formájában van jelen a jövő évi, amúgy is teljesen átszabott büdzsében.
A Pénzügyminisztérium szerda esti közleményében jelentette be azt, hogy 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésével valósul meg 2022-ben a tervezettnél alacsonyabb hiánycél. Tehermentesítik tehát a jövő évi költségvetést, de hogy ez a lépés konkrétan milyen projekteket érint, még mindig nem tudni. A szerda esti közlönyben megjelent határozatból derült fény arra, hogy hogyan is tervezi lefaragni a kiadásokat jövőre a kormány.
Az év második felében lépett rá a gázra a kormány, ami az egyedi kiadási intézkedéseket illeti a 2021-es költségvetés terhére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank egyik friss ábrájából. A napokban világossá vált fiskális fordulattal viszont ez a folyamat lassulhat most le.
A választási évben sem lehet korlátok nélkül költekezni - talán így lehet összefoglalni a kormány pénteken bejelentett döntésének lényegét, ami nem előzmények nélküli. Arra készül ugyanis a Pénzügyminisztérium, hogy a 2022-ben vállalt 5,9%-os GDP-arányos költségvetési hiánycélt 4,94%-ra faragja le. Ez alapvetően jelentős fordulat a fiskális politikában, ugyanakkor nem előzmények nélküli, hiszen az elmúlt egy hétben több jel is mutatkozott erre. Mindezektől függetlenül nem lesz könnyű dolga a kormánynak, hiszen a választások előtt hatalmas költekezés valósul meg, és arról még semmit sem tudunk, hogy a hiánylefaragást pontosan hogyan is valósítaná meg. Egyelőre csak egy határozott ígéretről van szó, ami fontos, épp egy választási évben.
Jóváhagyta kedden este a szlovák parlament az ország 2022-es évi költségvetését. A jövő évi büdzsé az idei évi rekordhiányos költségvetés után alacsonyabb, 4,94 százalékos GDP-arányos hiánycélt vetít előre.
Szokatlan dolog történik idén év végén a költségvetésben: a kormány plusz pénzügyi tartalékot képez, vagyis egyes kiadási sorokon összébb húzza a nadrágszíjat. Az elmúlt közel két év koronavírus-járvány utáni laza fiskális politikájának fényében ez komoly fordulatnak tűnik és több magyarázat is lehetséges. De a legfontosabb talán az, hogy az eddig a költségvetési pénzt két kézzel szóró kormány csak az egyik oldalon fogja vissza a pénzszórást, hogy a másik kezével még többet adhasson 2022 elején: a családoknak, a nyugdíjasoknak és számtalan állami alkalmazottnak, valamint a vállalatoknak (iparűzési adó visszavágásán és a szociális hozzájárulási adón keresztül).
Minden idők második legmagasabb, 1009 milliárd forintos havi költségvetési hiányadat jött össze idén novemberben. Ezzel november végéig már 3900 milliárd forint feletti deficit jött össze, ami az év közben megduplázott éves célt is közelíti már.
Nem öröm, ha az infláció és a folyó fizetési mérleg számok is romlást mutatnak, de érdemes a számok mögé nézni, mert akkor elkerülhetjük, hogy "akkor és ott kezdjük kongatni a harangot, amikor és ahol arra nincs szükség" - írja Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságban közzétett cikkében.
Októberben 630 milliárd forintos mínusszal zárt az államháztartás központi alrendszere. Ez a valaha volt legmagasabb tizedik havi deficit.
A Romániában két éve kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párttal (PSD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a nemzeti kisebbségek frakciójával kezd kormányalakítási tárgyalásokat egy nagykoalíció létrehozása érdekében - döntött hétfő este a PNL országos tanácsa.
A pandémia okozta gazdasági leállások miatti termelésvisszaesés ellentételezésére világszerte költekezéssel reagáltak a kormányok. Így tett a magyar kormány is, amelynek következtében idén átlépte az államadósság GDP-arányos szintje a lélektani 80%-os szintet. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 2010-es évek eleji 80%-ra jutottunk-e vissza, és a lezárások okozta recesszió semmissé tette-e a 2010-es évek adósságkezelésének minden eredményét. Hogyan lehetséges, hogy 2021-ben a 80% feletti államadósságszint felminősítést, míg 2009-ben és 2011-ben leminősítést hozott az országnak az adósságkockázatok tekintetében?
Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője szerint nem biztos, hogy sok értelme van visszaállni 2023-tól a 3 és 60 százalékos szigorra a tagállamok költségvetési hiányára és adósságszintjére vonatkozóan – írja az Infostart.hu.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
